Neves tétiek

Kisfaludy Károly(1788-1830)

Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, korában festőként is ismerték.

Jó módú és művelt középnemesi családból származott, legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor ("Himfy-dalok") szintén költőként ismert. Kisfaludy Károly 1788. február 5-én a Győr megyei Téten látta meg a napvilágot, nyolcadik és egyben utolsó gyermekként - születésével anyja halálát okozva.

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. A győri bencéseknél tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, s főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta. Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák. Történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjaiv  voltak. Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai:A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre.1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált, irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét "Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet, de a győri zeneszerzőt, Halmos Lászlót is megihlette.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket. Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt. Kettőjük közös emléktábláját helyezték el a Budapesten a Váci utca 19 számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én tüdőbajban.

Kisfaludy Károly halála után kiadott munkái jövedelméből szobrot állítottak a Múzeumkertben, az Akadémián és a győri Sétatéren. A fennmaradó összegből alapították meg a Kisfaludy Társaságot (1836), amely 1841-től az irodalmi ízlés fejlesztésével és a hazai szépirodalom művelésével foglalkozott.